A TWCK stílus formagyakorlatairól

A Tradicionális Wing Chun - a Wing Chun család nagy részéhez hasonlóan - három pusztakezes formára és két fegyveres formára épül. Alapvető szerkezeti egysége ezen kívül még a Muk Yan Jong Fa, a speciális gyakorló eszközön végrehajtott 108 mozdulatból álló gyakorlatsor, valamint a tapadó kezek gyakorlatrendszere.

Pusztakezes formák:

·         Siu Lim Tao

·         Haladó Siu Lim Tao

·         Chum Kiu

·         Bil Jee

·         Muk Yan Chong

Fegyveres formák:

·         Bart Cham Dao forma

·         Kwun forma

Siu Lim Tao

Siu Lim Tao (Kis Ötlet Forma) a Wing Chun első formagyakorlata. Betekintést nyújt a kezdő tanuló számára a stílusba. Ez a forma adja a tanuló számára a szükséges alapokat. Megtanítja a helyes állást, testtartást, az alaptechnikákat és a légzést. Fejleszti az egyensúlyt és a koncentrációs készséget.

A Siu Lim Tao sokkal inkább tréning semmint harci forma. Gyakorlása során a tanuló mozdulatlanul áll a stílus alapállásában. A lábak, a test és a fej mozdulatlan, csak a kezek hajtják végre az alaptechnikákat. A forma szimmetrikusan gyakoroltatja a mozdulatokat mind két kézzel. A technikák gyakorlása során a tanuló megtanulja a tökéletes formát és a szögeket. Izolálja a technika végrehajtásához szükséges izmokat, és megtanulja a mozdulatok energiájának maximális fejlesztését. Ellenőrzése alá vonja az egész testet, fókuszálja a tudatot. A technikai képzés mellett a stílus alapelveit is rögzíti, megtanít a helyes légzésre, fejleszti a periférikus látást és a belső energiát.

A 108 mozdulatból álló forma három, egymástól jól elkülöníthető szakaszból áll. Az első szakasz tartalmazza a stílus alapvető mozdulatait: a Wing Chun stílus védjegyének számító Yat Chi Kuen-t (nap alakú ököl), a Tan Sao-t (zátony kéz), a Mun Sao-t (kereső kéz), a Wu Sao-t (megvédő kéz), a Fook Sao-t (ellenőrző kéz) és a Pak Sao-t (lökő kéz). A gyakorlat során a mozdulatok rendkívül lassan kerülnek végrehajtásra. 3-4 perctől akár egy óráig is tarthat ez a szakasz. A második és harmadik szekció már jóval dinamikusabb, az egyes mozdulatok teljes sebességgel kerülnek végrehajtásra. Az alaptechnikák elsajátítása, a korrekt testtartás és struktúra kialakítása mellett még egy nagyon fontos szerepe van e formának - elsősorban az első szakasznak -, a belső energia fejlesztése.

Haladó Siu Lim Tao

Ez a formagyakorlat csak a Cheung rendszerben található meg, így a Wing Chun berkekben is unikumnak számít. Annak idején Yip Man nagymester minden tanítványát egyedi, testre szabott módon tanította, ezért az első formagyakorlat több változatban is fennmaradt. William Cheung nagymesternek az volt a célja a formagyakorlat létrehozásával, hogy ezek a különböző technikai változatok fennmaradjanak, így egy külön formagyakorlatban összegezte őket.

A formagyakorlat a Siu Lim Tao szerkezeti felépítését követi, és tartalmaz lábmunkát is. A formagyakorlat nagyobb hangsúlyt fektet a Jum Sao (lesüllyedő kéz) és Huen Sao (körző kéz) technikákra, továbbá találunk benne új technikai értelmezéseket is.

Chum Kiu

Chum Kiu (Hídkeresés) a Wing Chun második formája a megnyitás időzítésére utal. A tanuló a forma gyakorlása során megtanulja, mikor és hogyan vegye fel a kontaktust ellenfelével. A forma megtanítja, hogyan lehet változtatni a küzdőtávolságot, tartalmazza a stílus alapvető lábmunkáját, az oldalsó lépést, a hosszú lépést, a körző lépést, a "T" lépést, a fordulásokat és az állások cseréjét.

A forma kulcsgondolata a Sil Lim Tao által felépített struktúra megőrzése mozgás közben, illetve az ellenfél védelmi struktúrájának áttörése, és hídjainak kontrolálása. Bemutatja a középvonal megőrzésének és cseréjének jelentőségét, megtanítja, hogyan nyerhetünk energiát az állásból, a lábmunka, a csípő, a test és a kar mozdulatának koordinálásából. Gyakoroltatja a Sil Lim Tao technikáinak kombinációit, megtanítja a magas- a közép- és a mély Bong Sao-t, a Lop Sao-t, a Jat Sao-t, a Po Pie Jeung és egyéb taktikákat, az egyenes rúgást, az egyenes és az oldalsó rúgás kombinációit.

Mint látható a Chum Kiu a szabadharcra készít fel, továbbá megtanítja mozgatni a Sil Lim Tao forma gyakorlása során fejlesztett energiákat.

Biu Jee

Biu Jee (Rámutató- vagy döfő ujjak) a Wing Chun harmadik formája. További lábmunka és rúgás kombinációk mellett magába foglalja a Wing Chun döfő ujj technikáit, a különböző könyök technikákat, a Kwan Sao és a Grun Sao kombinációkat.

A formagyakorlat technikáinak elsajátítása megtanítja az ellenfél struktúrájának áttörését, illetve azt, hogy hogyan szabadulhat a gyakorló, ha hídjai csapdába kerültek vagy a védelmi struktúra felbomlott. Megtanítja a döfő technikák használatát az ellenfél gyenge pontjai ellen, és felerősíti a gyakorló hídjait.

Ha valamit elrontottunk harc közben és felbomlott a helyes struktúránk, a Biu Jee esélyt ad nekünk a visszarendezésre, továbbá megtanítja alkalmazni a Chum Kiu gyakorlása során megmozgatott energiákat.

Muk Yan Jong

A Muk Yan Jong (Fabábuforma) a Wing Chun egyetlen pusztakezes formagyakorlata, amely segédeszközt igényel. A 108 mozdulatból álló fabábuforma. A már ismert technikák további kombinációi mellett újabb technikákat (Kao Geng Sao; Kau Sao; Sheung Tok Sao) és taktikákat is tanít. Legnagyobb előnye azonban, hogy megtanítja gyakorlóját a tökéletes testtartás, a szögek és irányok használatára. Fejleszti az időzítést, a gyorsaságot, a mozdulatok erejét és pontosságát, a karok és a lábak koordinációját, a vizuális és a kontaktreflexet, felerősíti a végtagokat, és kifejleszti a mozdulatok "áramlását". A tanuló megtanulja, hogyan mehet át egy kevésbé előnyős helyzetből (kéz, lábtartás) egy számára kedvezőbb pozícióba.

A forma tíz - egymástól jól elkülöníthető - szekcióból áll. Gyakorlása során a tanuló a következő fokozatokon halad át:

·         Muk Yan Jong (fababa forma), a teljes forma elsajátítása és gyakorlása a gyakorlóeszközön;

·         Da San Jong (kötetlen fababa) a forma részei illetve a különböző kombinációk gyakorlása a gyakorló eszközön;

·         Hong Jong (levegő baba) a formagyakorlat, majd szakaszainak gyakorlása a segédeszköz nélkül egészen a kötetlen "árnyék bokszig";

·         Mai Sang Jong (a baba "élővé tétele") a forma részeinek gyakorlása partner ellen.

Baat Jaam Dao

Baat Jaam Dao (a kard nyolc vágása) a Wing Chun első formája. A "kard nyolc vágása" egyaránt utal a forma nyolc szekciójára, illetve annak nyolc speciális vágására, melyek a következők: Jut (levágás), Jaam (hasítás), Waat (csúsztatás), Biu (szúrás), Lao (kavarás), Chai (zúzás), és Huen (körzés).

A Baat Jaam Dao nem más, mint a Wing Chun alapelveinek és technikáinak kiterjesztése vágófegyverekre. A kardok technikái: Mun Dao; Wu Dao; Tan Dao; Bong Dao; Pak Dao; Fut Dao; Lan Dao; Jaam Dao; Jut Dao; Gum Dao; Gaun Dao; Kwun Dao; Biu Dao; Chit Dao.

Luk Dim Boon Gwun

Luk Dim Boon Gwun (Hat és fél pontos bot) a Wing Chun második fegyveres formája, a Shaolin azonos nevű bot formáján alapszik. Az eredeti formát egyszerűsítették és lerövidítették. A tréningben mindkét oldali fogásformát (jobb kéz elől - bal kéz hátul illetve fordítva), valamint a Chi Gwun (tapadós bot) rendszerét bevezették.

A Wing Chun botrendszere a formagyakorlat és a bot erőtréningje mellett különböző kiegészítő gyakorlatokat is tartalmaz. A Luk Dim Boon Gwun hét alapelvet foglal magába, melyek a következők: Tai (felemelkedés), Lan (zárás), Dim (rámutatás), Kit (elterelés), Got (levágás), Wun (körzés), és Lao (fogadás). Az utolsó princípiumot fél mozdulatnak tekintik, melynek során a bot visszavonásra kerül egy új mozdulat végrehajtásához.