Hagyományos kínai gyógyászat alapjai és a Cheung's Meridian Therapy

Sok ember hallot már valamit a kínai gyógyászatról és annak csodálatos hatásairól és az azt körbe lengő misztikumokról. Vannak akik kételkednek az egész működésében és csak sarlatánságnak tartják és vannak akik felmagasztalják az egekig, mint valami univerzális csodaszert. Szerintem az igazság valahol a kettő között létezhet.  

Képzeljük el azt a gyógyító embert, aki az ókori, középjori Kínában tevékenykedett és a munkája során különféle szabályszerűségeket kezdett felfedezni. Ezekből a szabályszerűségekből születtek meg az elvek és ezek az elvek összessége próbálja valamilyen módon megmagyarázni, modellezni a körülöttünk lévő világ eseményeit, hatásait. Ha így vizsgáljuk meg a dolgot, akkor a mai "modern" tudomány sem csinál mást, mint a probálgatások és megfigyelések folyamataiban megpróbálja felfedezni a rendszert, a szabályokat, amelyek segítségével könnyebben meg tudjuk magyarázni a dolgok működését.   

Az ókori és középkori ember nem rendelkezett olyan pontos mérőeszközökkel és jól felszerelt laboratóriumokkal mint a mai kor embere, így az általuk felállított működési modell magán viseli a generizálás problémáit, az akkori kor elképzeléseit, babonákat. Mind ennek ellenére, mégis egy mai napig működő és használható rendszert kapunk eredményül, amely sikeressége a mai modern tudományok mellet is megállja a helyét.

 

Yin / Yang elv

A kínai világnézet egyik sarkalatos pontja a Yin – Yang elv, amely a világot két nagy csoportra bontja a nőis jellegű, sötét, nedves, nyugodt, stb. Yin-re és a férfias jellegű, világos, száraz, mozgékony, stb. Yang-ra. A gyógyászatban is kiemelkedő szerepet kap például a szervek besorolásánál, a betegség jellegének meghatározásánál. Ha valakinek gyulladása van, akkor az ő betegsége Yang jellegű, hisz érezhető, hogy a sérült rész meleg, szinte vibrál.

A két jelölés nem csak az ellentétek keresését szolgálja, hanem a két különálló erő egymástól függő egységét is. A gyógyászatban a cél, a test és chi harmonikus egyensúlyba hozása. A betegség azért lépet fel a páciensben, mert ez a kényes egyensúly tartósan megbomlott.

Szervek állama

A hagyományos kínai gyógyászat szerint az emberi testben lévő szervek egy mini társadalomban élnek, ahol mindenkinek meg van a maga jól definiált szerepe. Bár ezek a szervek az európai fül számára ismerősen csengnek, a kínai felfogásban az adott szervnél nem csak szűken értelmezhető biológiai funkciót, hanem egyéb funkció köröket rendelnek hozzá (pl. a lép magában foglalja a hasnyálmirigy funkciókat).

Összesen 10 fizikai szerv és két különleges szerv található a kínai terminológiában.

5 Fu szerv, amelyek üreges, Yang jellegű, továbbító szervek (vastagbél, vékonybél, gyomor, epehólyag, húgyhólyag)

5 Zhang szerv, amelyek tömör, Jin jellegű, raktározó szervek (tüdő, szív, lép, máj, vese)

2 különleges szerv amelyek ténylegesen nem találhatók meg az emberi szervezetben, mégis rendelkeznek szabályozó funkció körökkel
(szívburok (Yin) -> vérnyomás, hármas melegítő (Yang) -> hőszabályozás)

Az agy és a gerincvelő szintén különleges szerv, amely irányító szerepet kap a rendszerben, de a betegségek kezelésének szempontjából nem kapnak nagy hangsúlyt.

Meridiánok

A kínai emberek észrevették, hogy a test egyes pontjain keresztül hatni lehet az egyes szervekre. Hosszú próbálkozások után rájöttek, hogy az egyes szervekhez több ilyen pont is tartozik. Ha a pontokat egy képzeletbeli vonallal összekötjük, akkor megkapjuk a ma már ismert meridián vonalakat. Így minden szervhez tarozik egy meridián vonal, összesen 12 db fő meridián létezik.

Később arra is rájöttek, hogy ezek a meridiánok párban vannak és az egyik Yin, míg a másik Yang, így kiegészítik egymást. Ezek a párok a következők:

vastagbél – tüdő
vékonybél – szív
gyomor – lép
epehólyag – máj
húgyhólyag – vese
hármas melegítő - szívburok

Megfigyelték azt is, hogy az egyes szerveknél fellépő energiahiány nem feltétlenül betegíti meg a teljes szervezetet. A testen belül működik még egy kompenzáló mechanizmus, amely a tárolók segítségével működik. A tárolók feladata a fellépő energiahiányok kiküszöbölése.

A tárolók közül két különösen jelentős a Befogadó vezeték, amelyhez belső kapcsolatokon keresztül, az összes Yin meridián csatlakozik és a Kormányzó vezeték, amelyhez az összes Yang vezeték kapcsolódik. Ezért nem véletlen, hogy nagyon sok egészségmegőrző chi kung gyakorlat ennek a két meridiánnak a feltöltésével foglalkozik, mert rajtuk keresztül a teljes meridián hálózat feltölthető. Ezeknek a tárolóknak különálló meridián pontjai vannak, míg a többi hat tároló nem rendelkezik önálló ponttal, hanem a fő meridiánok egyes pontjain keresztül érhetők el. Így ez utóbbiak szintén közvetlenül tudják befolyásolni a szervek energia ellátását. Összesen nyolc különleges tároló van ezek a következők:

Befogadó vezeték
Kormányzó vezeték
Övvezeték
Toló vezeték
Yin sarok meridián
Yang sarok meridián
Yin összekötő vezeték
Yang összekötő vezeték

Öt elem tana

Megfigyelték, hogy az egyes szervek megbetegedése további szervek megbetegedésével járt, illetve az egyes szervek gyógyulása hatással volt más szervekre is. Ebből arra következtettek, hogy a szervek között több kapcsolat is van, mint a Yin-Yang párok egymásra hatása. Ezekből a megfigyelésekből alakult ki az öt elem tana. A kínaiak a szerveket különböző elemekhez rendelték:

Tűz: szív, vékonybél, szívburok, hármas melegítő
Föld: lép, gyomor
Fém: tüdő, vastagbél
Víz: vese, húgyhólyag
Fa: máj, epehólyag

Sheng ciklus

Ezek az elemek különböző hatással vannak egymásra. A tűz a fából táplálkozik, tehát a fa elemhez sorolt szervek, mint egy tápláló anyaként szerepelnek a tűz elem alá sorolt szervek számára. Erős és egészséges anya jól táplálja a gyermekét. Ezt a szülő gyerek kapcsolatból felépülő ciklust hívjuk Sheng ciklusnak (táplálás). A tűz táplálja a földet, a föld, a fémet, a fém a vizet, víz a fát és a fa a tüzet.

 

Ke ciklus

A természetből tudjuk, hogy nem egészséges, ha valami folyton csak nő kontrollálhatatlanul (pl. rákos sejt). A tűz táplálja ugyan a földet, mint anya de kontrolálja az unokáját a fémet. Tehát az egyes szervek hatással vannak nem csak a közvetlenül utánuk lévő elemcsoportba tartózó szervekre, hanem azok gyerekeire is, de kontrolláló hatással. Ezt a kontrolláló folyamatot nevezzük Ke ciklusnak.

 

A szervek bioritmusa

A szervek a meridiánok mentén cserélnek energiát egymással, az egyes szervek energia maximuma és minimuma időről időre hullámzik. A chi 24 óra alatt háromszor járja végi a testünket, egy-egy meridiánon 2 órán keresztül halad át. Így kétóránként mindig egy másik szerv energiája van a maximumon. A Yin-Yang meridián párok csatlakozási pontjai a kéz és a láb ujjainál, míg a következő elemmel való csatlakozás az arc vagy a mellkas területén történik. A három teljes kör a következő képen épül fel:

A mellkastól indul a tüdő meridián a karok belső felén (Yin) majd az ujjhegyeknél átvált a vastagbél meridiánra, ami a kar külső felén (Yang) halad végig az arcig. Az arcon az chi átmegy a gyomor meridiánba majd a mellkason és a láb elülső részén (Yang, ez kivétel) eljut a lábujjhegyig, ahol átlép a lép meridiánba a láb belső felületén (Yin) a mellkasig.

A következő ciklusban a szív (kar belső fele) utána vékonybél (kar külső fele), ezután a hólyag meridián következik (fej, hát, láb hátsó fele), végül vese (a láb belső fele, a mellkas felé)

Az utolsó ciklusban szívburok (kar belső fele), majd hármas melegítő (kar külső fele), ezután epehólyag (fej, váll, a törzs oldalsó része, a láb oldalsó része), befejezésként pedig a máj (láb belső oldala, mellkas)

Cheung’s Meridian Therapy

 

A Wing Chun rendszer befejező mester fokozata, a kínai gyógyászatot és a Cheung’s Meridian Therapy-t foglalja magában. A Cheung’s Meridian Therapy (CMT) akupresszúrás kínai gyógyászat, melynek kidolgozásáért Cheung nagymester professzori címet kapott. A terápia felépítése a következő:

Blokkok feloldása:

A sérülés helyétől függően meghatározzuk, hogy milyen meridián vonalak érintettek az adott sérülésben. Ezután végig kell masszírozni a teljes meridián útvonalat az érintettekből. Ezáltal javítunk a chi keringetésén. Ha a fájdalom nagyon erős, akkor a sérült részeket nem kezeljük közvetlenül.

Chi áramlás fokozása:

Minden meridián vonalon vannak kiemelten fontos akupresszúrás pontok, amelyek segítségével a leginkább hatni lehet a sérült területekre. Ezek stimulálásával meggyorsítható a gyógyulás folyamata.

Meridián nyújtó gyakorlatok:

A meridián masszázs után a páciensnek különböző nyújtó jellegű gyakorlatokat kell végeznie. A gyakorlat célja, hogy a megnyitott meridiánokban tovább lehessen fokozni az energia áramlását.

 

Chi Kung gyakorlatok:

A kezelés befejező része egy légzéssel összekötött meditációs gyakorlat, amely segít összehangolni a szervezet gyógyító munkáját és az egyensúly visszaállítását.

A TWCK stílusban található légző és egészségmegőrző gyakorlatok

 A legtöbb harcművészeti rendszer magában foglal különböző légző gyakorlatokat, amelyeket hol a koncentrációs készség növelése céljából, hol egy speciális képesség fokozására használják, gyakran egészségügyi szempontokból.

A mindennapokban többféle légzésmódszerről vagy terápiáról lehet hallani a médiákból. A kínai kultúrkörben az alábbi nagy chi kung rendszerek fejlődtek ki:

Egészség megőrző chi kung: A korábbi vallási chi kung-okból alakult ki. Ezeket a gyakorlatsorokat szigorúan orvosi szempontból válogatták össze, amelynek a célja az egészség megőrzése (erősítő gyakorlatok) illetve a gyógyulási folyamat meggyorsítása (fenntartó gyakorlatok) volt. Keleten több kórház és szanatórium is ezekre a gyakorlatokra építi a gyógyítási módszereit.

Buddhista chi kung: Ennek az irányzatnak a követői a megvilágosodást, a buddhaság állapotát tűzték ki végső célként. Általában zárt kolostori körülmények között oktatják őket, a gyakorlatok nagy részét még ma is titkosan kezelik.

Taoista chi kung: A buddhista chi kung-hoz hasonlóan ez is vallási célokat tűz ki a gyakorlói elé (megvilágosodás), de az élet meghosszabbítását, az egészség megőrzését is erősen hangsúlyozza. Az egészségmegőrzés miatt, manapság egyre népszerűbb ez az irányzat.

Harcművészeti chi kung: Célja az egyén fizikai és szellemi képességeinek a fejlesztése, már-már emberfeletti képességek elérése céljából (aranyharang, cinóbertenyér, stb.), továbbá az egészség megőrzés és annak helyreállításának meggyorsítása. Szinte minden harcművészeti iskola rendelkezik saját módszerrel.

 A TWCK oktatási rendszerében nincsenek külön kezelt chi kung gyakorlatok, hanem a stílus alap formái magukba foglalják ezt. A tanuló a stílusban történő haladásával párhuzamosan egyre mélyebb betekintést kap a chi kung módszereibe.

 

Siu Lim Tao

Az első szintet a Siu Lim Tao formagyakorlat foglalja magában. Ezen a szinten a cél az energiák összegyűjtése. A formagyakorlat első egyharmada egy lassú meditációs gyakorlat, amely alatt figyelnünk kell a légzés természetességére. Nem szabad sem erőltetni, sem visszatartani, hagyni kell, hogy fokozatosan mélyüljön. A gyakorlatsort két részre lehet bontani:

1, Az állás felvétel után a tekintet előre néz, a nyelvünket a szájpadláshoz érintjük és az alsó végtagjainkat kicsit megfeszítjük, úgy hogy a felsőtest laza maradjon. Ennek hatására az energia a felsőtestbe pumpálódik, és ezt a Dan Tien környékére gyűjtjük. A megfelelő érzet kialakulása után a chi-t elkezdjük keringetni egy belső (Nei Dan) gyakorlat segítségével, alulról kormányzó vezetéken (háti rész az arcig) át, majd a szájnál átlépünk a befogadó vezetékbe (hasi oldal) egészen az altestig, ahol kezdődik a gyakorlat elölről.

2, A második fázisban az összegyűjtött és megmozdított energiákat egy külső (Wai Dan) gyakorlat segítségével a kezekbe koncentráljuk. A mozdulatsor lassú, természetes légzés mellet, három légzés ciklus alatt ér ki a kéz a legtávolabbi helyzetbe, majd három légzési ciklus alatt tér vissza a mellkas elé. A mozdulatsort háromszor kell egymásután elvégezni, amelynek a neve Saam Pai Foot (Buddha háromszoros üdvözlése). A mozdulat elvégzésénél figyelni kell arra, hogy a vállak ne mozduljanak előre és a gerinc egyenes maradjon.

Chum Kiu

A következő szintet a Chum Kiu formában találhatjuk meg. Itt már követelmény a tanulótól, hogy képes legyen az energiákat mozgósítani. A formagyakorlat elején az állásfelvétel után - a dupla Wu Sao mozdulatnál - két légzésütem erejéig tartó koncentrációs gyakorlat található, ahol az állásfelvétel után összegyűjtött energiákat egy belső (Nei Kung) gyakorlat segítségével a kezekbe kell irányítani. A tanuló ezen a szinten sajátíthatja el, hogyan kell az energiákat a testen belül mozgatni.

Biu Jee

A harmadik szintet a Biu Jee formagyakorlat jelenti. A tanuló itt tanulja meg, hogyan kell az energiákat egy pontra koncentrálni (pl. ujjhegy) és azt alkalmazni egy harci szituációban, illetve hogyan lehet ezeket az energiákat a testből kiléptetni.

Cheung meditációs tréning

A fenti formagyakorlatokon kívül létezik még a Cheung nagymester által kifejlesztett meridián terápiához tartozó meditációs módszer is, ami több chi kung gyakorlatot is magában foglal.

1, A nyelvünkkel érintsük a szájpadlásunkat, a bal tenyerünket tegyük a solar plexus-ra majd a jobb tenyerünket a balkézhátra. Vegyünk egy mély levegőt és finoman nyomjuk le az altestünk irányába, majd tartsuk bent a levegőt ameddig tudjuk, végül engedjük ki a levegőt a „Hai…” szó kíséretében. Ismételjük ezt a gyakorlatot, amíg természetessé nem válik. Ezt a gyakorlatot a meridián nyújtó gyakorlatok után kell végezni.

2, A chi fordított keringetése a kis égi körön, alapállásban. A légzés során az orrtól a háton át az altestig majd a Dan Tien-től az orrig keringetjük az energiát. A gyakorlatnak gyógyászati okai vannak, visszafelé keringett energia segít megszüntetni az energia pályán keletkezett gátakat, és chi pangást.

3, A chi keringetése faállásban a meridián vonalak mentén. Ez a gyakorlat több variációból áll. Az energia keringetése történhet csak a karok felszínén, csak a lábak felszínén, illetve a meridián vonalak mentén. Az energia keringetése itt is történhet fordított irányba.

Cheung Chi masszázs

A következő masszázs a „How to develop chi power” című könyvben jelent meg a nagymester bemutatásában.

A gyakorlatot egy másfélszeres vállszélességű laza terpeszállásban kell végrehajtani, ahol a térdek rogyasztva vannak, a karokat a mellkas előtt tartjuk, a tenyerek egymás felé néznek (mint a Chum Kiu kezdésénél). Az egész gyakorlat alatt az orron keresztül kell lélegezni. Fordított keringetéssel (háton keresztül az altestig majd a hasi oldalon alulról felfelé) mozgatjuk az energiát kilenc cikluson keresztül. A tizedik belégzés után a kilégzéssel egy időben a karokat leengedjük a bal oldalunk mellé, úgy hogy a tenyerek továbbra is egymás felé nézzenek, ebben a pozícióban ismét kilenc cikluson keresztül keringetjük az energiát. A tizedik belégzés után visszatérünk a kiinduló helyzetbe és most megismételjük a gyakorlatot az ellenkező irányba is.

Miután újból visszaérkeztünk a középső helyzetbe nekiállhatunk az akupresszúrás pontok masszírozásának, amelyek segítségével meridiánokban lévő esetleges gátakat lehet feloldani. Az egyes pontok masszázsa kilenc légzés ciklus ideig tart. Összesen kilenc pontot tartalmaz a gyakorlat pontok masszírozási sorrendje a következő:
 

Hegu/Hoku (Vastagbél 4)
A mutatóujj és hüvelykujj közötti található a kézháton. Először baloldalt, majd utána jobboldalt masszírozzuk.

Quchi/Chuchih (Vastagbél 11)
A könyök hajlat legfelső része. Először baloldalt, majd utána jobboldalt masszírozzuk.

Quze/Chutse (Szívburok 3)
A könyökhajlat közepe. Először baloldalt, majd utána jobboldalt masszírozzuk.

Shaohai/Shaohai (Szív 3)
A könyök hajlat legalsó része. Először baloldalt, majd utána jobboldalt masszírozzuk.

Zhigou/Chihkou (Hármas melegítő 6)
A csukló felett háromujjnyira, középen az alkar külső oldalán. Először baloldalt, majd utána jobboldalt masszírozzuk.

Sizhukong/SuchuKung (Hármas melegítő 23)
A pont a halántéknál található. Először jobboldalt, majd utána baloldal masszírozzuk.

Fengchi/Fenchih (Epehólyag 20)
A tarkó tájékon a fejbiccentő izom külső oldalán a koponya találkozásánál. Először jobboldalt, majd utána baloldal masszírozzuk.

Jianju/Chienyu (Vastagbél 15)
A váll sarkán, a középvonalon található. Először jobboldalt, majd utána baloldal masszírozzuk.

Jianjing/Chienching (Epehólyag 21)
A csuklyásizom közepénél a hát irányában. Először jobboldalt, majd utána baloldal masszírozzuk.