2013. január 8., kedd

A TWCK stílusban található légző és egészségmegőrző gyakorlatok

 A legtöbb harcművészeti rendszer magában foglal különböző légző gyakorlatokat, amelyeket hol a koncentrációs készség növelése céljából, hol egy speciális képesség fokozására használják, gyakran egészségügyi szempontokból.

A mindennapokban többféle légzésmódszerről vagy terápiáról lehet hallani a médiákból. A kínai kultúrkörben az alábbi nagy chi kung rendszerek fejlődtek ki:

Egészség megőrző chi kung: A korábbi vallási chi kung-okból alakult ki. Ezeket a gyakorlatsorokat szigorúan orvosi szempontból válogatták össze, amelynek a célja az egészség megőrzése (erősítő gyakorlatok) illetve a gyógyulási folyamat meggyorsítása (fenntartó gyakorlatok) volt. Keleten több kórház és szanatórium is ezekre a gyakorlatokra építi a gyógyítási módszereit.

Buddhista chi kung: Ennek az irányzatnak a követői a megvilágosodást, a buddhaság állapotát tűzték ki végső célként. Általában zárt kolostori körülmények között oktatják őket, a gyakorlatok nagy részét még ma is titkosan kezelik.

Taoista chi kung: A buddhista chi kung-hoz hasonlóan ez is vallási célokat tűz ki a gyakorlói elé (megvilágosodás), de az élet meghosszabbítását, az egészség megőrzését is erősen hangsúlyozza. Az egészségmegőrzés miatt, manapság egyre népszerűbb ez az irányzat.

Harcművészeti chi kung: Célja az egyén fizikai és szellemi képességeinek a fejlesztése, már-már emberfeletti képességek elérése céljából (aranyharang, cinóbertenyér, stb.), továbbá az egészség megőrzés és annak helyreállításának meggyorsítása. Szinte minden harcművészeti iskola rendelkezik saját módszerrel.

 A TWCK oktatási rendszerében nincsenek külön kezelt chi kung gyakorlatok, hanem a stílus alap formái magukba foglalják ezt. A tanuló a stílusban történő haladásával párhuzamosan egyre mélyebb betekintést kap a chi kung módszereibe.

 

Siu Lim Tao


Az első szintet a Siu Lim Tao formagyakorlat foglalja magában. Ezen a szinten a cél az energiák összegyűjtése. A formagyakorlat első egyharmada egy lassú meditációs gyakorlat, amely alatt figyelnünk kell a légzés természetességére. Nem szabad sem erőltetni, sem visszatartani, hagyni kell, hogy fokozatosan mélyüljön. A gyakorlatsort két részre lehet bontani:

1, Az állás felvétel után a tekintet előre néz, a nyelvünket a szájpadláshoz érintjük és az alsó végtagjainkat kicsit megfeszítjük, úgy hogy a felsőtest laza maradjon. Ennek hatására az energia a felsőtestbe pumpálódik, és ezt a Dan Tien környékére gyűjtjük. A megfelelő érzet kialakulása után a chi-t elkezdjük keringetni egy belső (Nei Dan) gyakorlat segítségével, alulról kormányzó vezetéken (háti rész az arcig) át, majd a szájnál átlépünk a befogadó vezetékbe (hasi oldal) egészen az altestig, ahol kezdődik a gyakorlat elölről.

2, A második fázisban az összegyűjtött és megmozdított energiákat egy külső (Wai Dan) gyakorlat segítségével a kezekbe koncentráljuk. A mozdulatsor lassú, természetes légzés mellet, három légzés ciklus alatt ér ki a kéz a legtávolabbi helyzetbe, majd három légzési ciklus alatt tér vissza a mellkas elé. A mozdulatsort háromszor kell egymásután elvégezni, amelynek a neve Saam Pai Foot (Buddha háromszoros üdvözlése). A mozdulat elvégzésénél figyelni kell arra, hogy a vállak ne mozduljanak előre és a gerinc egyenes maradjon.

Chum Kiu


A következő szintet a Chum Kiu formában találhatjuk meg. Itt már követelmény a tanulótól, hogy képes legyen az energiákat mozgósítani. A formagyakorlat elején az állásfelvétel után - a dupla Wu Sao mozdulatnál - két légzésütem erejéig tartó koncentrációs gyakorlat található, ahol az állásfelvétel után összegyűjtött energiákat egy belső (Nei Kung) gyakorlat segítségével a kezekbe kell irányítani. A tanuló ezen a szinten sajátíthatja el, hogyan kell az energiákat a testen belül mozgatni.

Biu Jee


A harmadik szintet a Biu Jee formagyakorlat jelenti. A tanuló itt tanulja meg, hogyan kell az energiákat egy pontra koncentrálni (pl. ujjhegy) és azt alkalmazni egy harci szituációban, illetve hogyan lehet ezeket az energiákat a testből kiléptetni.

Cheung meditációs tréning


A fenti formagyakorlatokon kívül létezik még a Cheung nagymester által kifejlesztett meridián terápiához tartozó meditációs módszer is, ami több chi kung gyakorlatot is magában foglal.

1, A nyelvünkkel érintsük a szájpadlásunkat, a bal tenyerünket tegyük a solar plexus-ra majd a jobb tenyerünket a balkézhátra. Vegyünk egy mély levegőt és finoman nyomjuk le az altestünk irányába, majd tartsuk bent a levegőt ameddig tudjuk, végül engedjük ki a levegőt a „Hai…” szó kíséretében. Ismételjük ezt a gyakorlatot, amíg természetessé nem válik. Ezt a gyakorlatot a meridián nyújtó gyakorlatok után kell végezni.

2, A chi fordított keringetése a kis égi körön, alapállásban. A légzés során az orrtól a háton át az altestig majd a Dan Tien-től az orrig keringetjük az energiát. A gyakorlatnak gyógyászati okai vannak, visszafelé keringett energia segít megszüntetni az energia pályán keletkezett gátakat, és chi pangást.

3, A chi keringetése faállásban a meridián vonalak mentén. Ez a gyakorlat több variációból áll. Az energia keringetése történhet csak a karok felszínén, csak a lábak felszínén, illetve a meridián vonalak mentén. Az energia keringetése itt is történhet fordított irányba.

Cheung Chi masszázs


A következő masszázs a „How to develop chi power” című könyvben jelent meg a nagymester bemutatásában.

A gyakorlatot egy másfélszeres vállszélességű laza terpeszállásban kell végrehajtani, ahol a térdek rogyasztva vannak, a karokat a mellkas előtt tartjuk, a tenyerek egymás felé néznek (mint a Chum Kiu kezdésénél). Az egész gyakorlat alatt az orron keresztül kell lélegezni. Fordított keringetéssel (háton keresztül az altestig majd a hasi oldalon alulról felfelé) mozgatjuk az energiát kilenc cikluson keresztül. A tizedik belégzés után a kilégzéssel egy időben a karokat leengedjük a bal oldalunk mellé, úgy hogy a tenyerek továbbra is egymás felé nézzenek, ebben a pozícióban ismét kilenc cikluson keresztül keringetjük az energiát. A tizedik belégzés után visszatérünk a kiinduló helyzetbe és most megismételjük a gyakorlatot az ellenkező irányba is.

Miután újból visszaérkeztünk a középső helyzetbe nekiállhatunk az akupresszúrás pontok masszírozásának, amelyek segítségével meridiánokban lévő esetleges gátakat lehet feloldani. Az egyes pontok masszázsa kilenc légzés ciklus ideig tart. Összesen kilenc pontot tartalmaz a gyakorlat pontok masszírozási sorrendje a következő:
 
Hegu/Hoku (Vastagbél 4)
A mutatóujj és hüvelykujj közötti található a kézháton. Először baloldalt, majd utána jobboldalt masszírozzuk.


Quchi/Chuchih (Vastagbél 11)
A könyök hajlat legfelső része. Először baloldalt, majd utána jobboldalt masszírozzuk.


Quze/Chutse (Szívburok 3)
A könyökhajlat közepe. Először baloldalt, majd utána jobboldalt masszírozzuk.


Shaohai/Shaohai (Szív 3)
A könyök hajlat legalsó része. Először baloldalt, majd utána jobboldalt masszírozzuk.


Zhigou/Chihkou (Hármas melegítő 6)
A csukló felett háromujjnyira, középen az alkar külső oldalán. Először baloldalt, majd utána jobboldalt masszírozzuk.


Sizhukong/SuchuKung (Hármas melegítő 23)
A pont a halántéknál található. Először jobboldalt, majd utána baloldal masszírozzuk.


Fengchi/Fenchih (Epehólyag 20)
A tarkó tájékon a fejbiccentő izom külső oldalán a koponya találkozásánál. Először jobboldalt, majd utána baloldal masszírozzuk.


Jianju/Chienyu (Vastagbél 15)
A váll sarkán, a középvonalon található. Először jobboldalt, majd utána baloldal masszírozzuk.


Jianjing/Chienching (Epehólyag 21)
A csuklyásizom közepénél a hát irányában. Először jobboldalt, majd utána baloldal masszírozzuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése